Október 15-én ismét összegyűlt a Szépírók Asztaltársasága.

A 11 résztvevő ezúttal is tartalmas, irodalommal teli délutánt töltött együtt.

Találkozonk egyik fontos témája a készülő antológiánk volt: igyekeztünk véglegesíteni a még nyitott kérdéseket, hogy közös kötetünk megvalósítása felé újabb lépést tehessünk. A felolvasások sem maradtak el: hatan saját, új verseiket osztották meg a jelenlévőkkel, egyik társunk pedig egy korábbi alkotását mutatta be.

Kun Gyuszi a kerek évfordulós költők sorából Somlyó György életét és munkásságát ismertette meg velünk részletes előadásában, amelyet három Somlyó-vers felolvasásával tett még színesebbé.

Újabb inspiráló alkalom volt, amelyen saját alkotásaink és az irodalom szeretete ismét összekapcsolt bennünket.

Következő találkozónkat november 5-én tartjuk.

The post Októberi találkozó a Szépírók Asztaltársaságánál appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

Október 1-én találkoztunk újra ezúttal 11-en voltunk. A megbeszéltek szerint, sor került a fotózásra. Sajnos a Zsófika és a Karcsi nem tudott eljönni, így ők a közös képen sem fognak szerepelni. Pezsgőt bontottunk Misi névnapja és az Ottó szülinapja alkalmából. A Kun Gyuszi élvezetes élménybeszámolót tartott a törökországi útjukról. Legközelebb 15-én, délután 3 órakor jövünk össze. Évfordulósokból a Gyuszi készül fel.

The post Szépírók asztaltársasága appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

A Magyar Dal Napja az Ajka-Padragkúti Művelődési Házban

Szeptember 12-én a Magyar Dal Napját ünnepeltük, melynek alkalmából az Ajka-Padragkúti Művelődési Ház is megtelt zenével, dallal.

E jeles alkalomra két nagyszerű előadó kollektívát hívtunk meg: a DORA együttest és az ORFEUM OPERETT MUSICAL TÁRSULATOT, akik felejthetetlen előadásukkal elvarázsolták a közönséget, és elrepítettek bennünket a könnyűzene, az operett és a musical slágereinek világába.

A csodálatos dallamok, a színvonalas produkciók és a művészek lelkes előadása minden bizonnyal sokak szívét megérintette. Bízunk benne, hogy a jelenlévők feltöltődve, szép élményekkel gazdagodva tértek haza.

Ezúton is hálásan köszönjük a DORA együttesnek és az ORFEUM OPERETT MUSICAL TÁRSULAT művészeinek, hogy elfogadták meghívásunkat, és előadásukkal emelték rendezvényünk színvonalát!

Köszönjük továbbá a szép számban megjelent közönségnek is, hogy velünk ünnepelték a Magyar Dal Napját!

Fotók: Király Péter

The post A magyar dal napja appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

Költészet napja, április 11.

Április 9-én a Szépírók Asztaltársasága meghitt és lélekemelő költészetnapi rendezvényt szervezett, tisztelegve a magyar líra előtt – különös tekintettel József Attila emléke előtt, akinek születésnapján ünnepeljük a Költészet Napját.

A programban csodálatos zenékkel és énekekkel közreműködött a Dora együttes (Nemes Dorina, Szélessy Balázs, Baranyai Ferenc), akik különleges hangulatot teremtettek az est folyamán.

A Szépírók tagjai – D. Makkay Mária, Némethné Péntek Zsófia, Kiss Erzsi, Oravecz Edit, Kovács Mária, Hartinger Ottó, Kun Gyula, Kalmár János, Nagy András, Somogyi László – saját verseikkel ajándékozták meg a közönséget. Káldi János D. Makkay Mária „A költészet napján” című versét olvasta fel, míg a beteg és távollévő tagok alkotásait egy-egy szépíró méltatta, így ők is részesei lehettek az ünnepnek.

A műsor végén közösen csendült fel a „Tavaszi szél” népdal a meghívott vendégekkel együtt, mely méltó lezárása volt ennek a szívhez szóló délutánnak.

Az esemény zárásaként a résztvevőket szerény vendéglátásra invitálták, ahol kötetlen beszélgetésekben folytatódott az irodalom ünnepe.

Köszönjük mindenkinek, aki jelenlétével, alkotásával vagy figyelmével hozzájárult ehhez a különleges alkalomhoz!

The post Költészet napja appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

The post Elkészültek az egyesület Ősz köszöntő díszei. appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

The post Az Erkel színházban jártunk… appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

A Szépírók Asztaltársaság legutóbbi találkozója különleges vendéget látott vendégül: M. Mester Katalint, aki az „A kisemberek sorsán bemutatott történelem” iránti szenvedélyes elkötelezettségével és élvezetes előadásmódjával töltötte meg a Bányász Közösségi Házat. A devecseri származású kutató, pedagógus és helytörténész személyes megszólalásaival érintette meg a hallgatóságot — és bizonyára sokakat arra ösztönöz, hogy jobban figyeljünk a hétköznapi emberek történeteire.

Életút röviden

Katalin 20 éven át tanítóként dolgozott, majd az ajkai városháza kulturális osztályán folytatta munkáját, onnan vonult nyugdíjba. Széles látókörű alkotó: többféle művészeti ágban kipróbálta magát, fest, és tagja az Ajkai Képzőművészeti Egyesületnek. Emellett aktív tagja az ajkai Fekete István Irodalmi Társaságnak is — írásai rendszeresen megjelennek a helyi újságban, és tizenhárom kötete gazdagítja a helytörténeti irodalmat.

Helytörténet és oral history

Katalin munkássága középpontjában a XX. századi eseményeket személyesen átélt emberek történeteinek rögzítése áll. Különös figyelmet fordít arra, hogyan élték meg ezek az eseményeket az egyének és családjaik — gyakran olyan történeteket tár fel, amelyek egyébként elhalnának. Hadifogságban töltött sorsokkal foglalkozó kötete, Mind elvitték a legények elejit, külön fejezetet szentel annak a nehéz feladatnak, hogy azok, akik hazatértek, sokszor hallgatásba burkolóztak, vagy a család nem akart szembenézni a hallottakkal. A kutatóként Katalinnak mégis sikerült megszólaltatnia olyanokat is, akik — mint egyikük megjegyezte — hozzá hasonló figyelmet és törődést ritkán tapasztaltak.

Művészet és kézművesség

A helytörténeti kutatás mellett Katalin kézimunka- és iparművészeti tevékenysége is jelentős: hímez, horgol, és a világjárvány idején, budapesti tartózkodása alatt kezdett el gyöngyfűzéssel foglalkozni. Munkáját a Magyar Kézműves Remek díjjal ismerték el — egy újabb visszaigazolás arra, hogy kreativitása sok területen érvényesül.

Elismerések és kiadványok

Katalin helytörténeti munkásságát a Devecseri Közművelődési Nívódíjjal ismerte el a lakóhelye önkormányzata. Emellett ő írta az Ajka Várossá Válása 60. évfordulója alkalmából kiadott antológia előszavát is. Kutatásai, cikkei és könyvei — többek között Halimbáról és Somlóországról szóló kötetek — értékes forrásai a helytörténeti ismereteknek.

Egy személyes, mosolyt keltő zárás

Az előadás végén Katalin játékos meglepetéssel tette még emlékezetesebbé a találkozót: két szék aljára cukrot ragasztott — aki megtalálta, az egyik könyvét kapta ajándékba. A szerencsés nyertesek dedikált példányokkal távoztak, és még aznap megkezdték az olvasást ígéretük szerint.

The post M. Mester Katalin — az oral history lelkes művelője appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

A költészet napja mindig megihleti a közösséget így 2025. április 11.-re József Attila költőnk és a csoport tagjai által írt saját verseikkel készülnek a jeles napra.

The post Szépírók Összejövetele appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

A programon egyesületünk tagjai vettek részt, akik közel 30 éve mozgató rugói (kovászai) egyesületünknek. Zala Vármegyébe Kehidakustányba érkezett a csoport szeptember 5-én csütörtökön. Először a Deák – Kúria-ba érkezett meg csoportunk, ahol a polgármester úr köszöntője és a bemutatkozás után egy közös játék vette kezdetét. „1808-tól 1854-ig Deák Ferenc az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. A magyar nemzeti emlékezetben „a haza bölcseként” híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a kúriára, ahol többször fogadta a korszak szellemi életének kiemelkedő alakjait.”

Ez után a körültekintés után, megtekintettük a Kehidakustány Termálfürdőt, amely a település infrastruktúráját erősíti. A család számára is jó kikapcsolódási lehetőség, hiszen gyönyörűen kiépített belső tere a gyermekek számára is sok lehetőséget biztosít, valamint meleg termálvize télen is kellemes hőmérséklettel várja az ide látogató gyógyulni kívánó fürdőzőket.

Kis utunk itt még nem ért véget, hiszen következett a Mariska udvar és Tájház:

A tájház épülete tömésfalu, 1900-ban épült, döngölt padlója ma is látható. A lakóház négy osztású, a konyhába belépve az utca felőli oldalon látható a tisztaszoba, az udvar felőli oldalon pedig a lakószoba, a kamra pedig külön bejáratú a lakóház utolsó helyiségeként, ahol a padlásfeljáró is található. Az épület folytatásában egykor kőből épült istálló és pajta is állt, de ennek már csak a romja látható, egyedül a kerekes kút helyreállítása történt meg.

A konyhában található mászókéményes kemence üzemképes, aljában vízmelegítő katlan is látható, de csikótűzhellyel is rendelkeznek. A padláson egykori szabad kéménynek nincs nyoma, a ház már eredetileg is mászókéményesnek épülhetett.

A Tájházzal szemben található, funkciójában összekapcsoló Mariska udvar. Szellemében a falu hagyományainak aktív megélésének helyszíne a mindennapokban. Fő célja, az idősebb korosztály visszaemlékezései alapján, a helyi szokások felelevenítése az ifjúság bevonásával. Itt a helyi színjátszó csoport műsorát tekinthettük meg.

Jó hangulatban indultunk el Rezibe ahol hagyományos disznótoros vacsora várt bennünket. Cserép Gábor polgármester úr köszöntötte a résztvevőket és elmesélte településük történetét valamint azt hogyan lett a településük látópont. A történet sok évre nyúlt vissza, amikor a helyiek bevonásával közös munkával megtörtént a Laky Demeter Túrista ház rendbetétele. Ez a helyi közösség segítségével jött létre, melynek örömére első körben egy disznó vágást szerveztek meg. Ez a disznótoros lett később a meghatározó és ennek az események a vonalán nőtte ki magát a rendezvény és alakult a hely infrastruktúrája. Itt az ízletes vacsora után kötetlen beszélgetés és játék vette kezdetét. Somogyi László egyesületünk tagja régi idők zenéiből hozott ízelítőt, melyet fel kellett ismerni a játékosoknak egy kis részlet meghallgatása után. Sok nevetés és kacagás kísérte az estét és a régi idők hangulatát is megidéztük.

Másnap reggel újult erővel indultunk útnak méghozzá a Rezi vár felé vette az irányt kis csapatunk. Innen gyönyörű kilátás nyílt a tájra megcsodálhattuk a Sümegi várat. Az utolsó helyszínre indultunk el a várlátogatás után. Zalavárra érkeztünk meg ahol Lucz József polgármester úr kísért minket körbe. Először a 100 éves Zalavári Rózsafüzér Királynéja templomba látogattunk el. A település a templomba épített Betleheméről híres. Ennek történetét hallgathattunk meg hogy készül a falu apraja nagyja a Karácsonyra. A Betlehem építése minden segítő kezet megmozgat, a környező településekről és városokból is járnak megtekinteni a betlehemet, amely több héten keresztül nyitva tart a látogatók számára.

Utazásunk összefoglalásaként csodás két napot töltöttünk el Zala Vármegyében. Hálásak vagyunk vendég látóinknak és kísérőinknek, hogy elmesélték saját jó gyakorlataikat és településeik történetét mellyel közösségeket és értékeket teremtettek saját falujukba. A Nemzeti Művelődési Intézet Kék Látóút Programja kiváló a szakmai eszmecserére valamint egymás megismerésére, támogatására a kulturális programok és értékek megvalósítása terén.

The post KÉK Látóút Programon vettek részt egyesületünk tagjai appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

A programban a Szépírók tagjai főként saját verseikkel mutatkoznak be, melyek témáját tekintve főként a Tavaszt köszöntik.

Az előadáson a műsort színesíti a 10 éves jubileumát ünneplő BODZA együttes is. Az ünnepi megemlékezés után a közreműködőket és a vendégeket egy szerény vendéglátásra hívjuk meg , amely mindig jó hangulatban zajlik.

The post Szépírók Asztaltársasága appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.