The post Elkészültek az egyesület Ősz köszöntő díszei. appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

The post Az Erkel színházban jártunk… appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

A Szépírók Asztaltársaság legutóbbi találkozója különleges vendéget látott vendégül: M. Mester Katalint, aki az „A kisemberek sorsán bemutatott történelem” iránti szenvedélyes elkötelezettségével és élvezetes előadásmódjával töltötte meg a Bányász Közösségi Házat. A devecseri származású kutató, pedagógus és helytörténész személyes megszólalásaival érintette meg a hallgatóságot — és bizonyára sokakat arra ösztönöz, hogy jobban figyeljünk a hétköznapi emberek történeteire.

Életút röviden

Katalin 20 éven át tanítóként dolgozott, majd az ajkai városháza kulturális osztályán folytatta munkáját, onnan vonult nyugdíjba. Széles látókörű alkotó: többféle művészeti ágban kipróbálta magát, fest, és tagja az Ajkai Képzőművészeti Egyesületnek. Emellett aktív tagja az ajkai Fekete István Irodalmi Társaságnak is — írásai rendszeresen megjelennek a helyi újságban, és tizenhárom kötete gazdagítja a helytörténeti irodalmat.

Helytörténet és oral history

Katalin munkássága középpontjában a XX. századi eseményeket személyesen átélt emberek történeteinek rögzítése áll. Különös figyelmet fordít arra, hogyan élték meg ezek az eseményeket az egyének és családjaik — gyakran olyan történeteket tár fel, amelyek egyébként elhalnának. Hadifogságban töltött sorsokkal foglalkozó kötete, Mind elvitték a legények elejit, külön fejezetet szentel annak a nehéz feladatnak, hogy azok, akik hazatértek, sokszor hallgatásba burkolóztak, vagy a család nem akart szembenézni a hallottakkal. A kutatóként Katalinnak mégis sikerült megszólaltatnia olyanokat is, akik — mint egyikük megjegyezte — hozzá hasonló figyelmet és törődést ritkán tapasztaltak.

Művészet és kézművesség

A helytörténeti kutatás mellett Katalin kézimunka- és iparművészeti tevékenysége is jelentős: hímez, horgol, és a világjárvány idején, budapesti tartózkodása alatt kezdett el gyöngyfűzéssel foglalkozni. Munkáját a Magyar Kézműves Remek díjjal ismerték el — egy újabb visszaigazolás arra, hogy kreativitása sok területen érvényesül.

Elismerések és kiadványok

Katalin helytörténeti munkásságát a Devecseri Közművelődési Nívódíjjal ismerte el a lakóhelye önkormányzata. Emellett ő írta az Ajka Várossá Válása 60. évfordulója alkalmából kiadott antológia előszavát is. Kutatásai, cikkei és könyvei — többek között Halimbáról és Somlóországról szóló kötetek — értékes forrásai a helytörténeti ismereteknek.

Egy személyes, mosolyt keltő zárás

Az előadás végén Katalin játékos meglepetéssel tette még emlékezetesebbé a találkozót: két szék aljára cukrot ragasztott — aki megtalálta, az egyik könyvét kapta ajándékba. A szerencsés nyertesek dedikált példányokkal távoztak, és még aznap megkezdték az olvasást ígéretük szerint.

The post M. Mester Katalin — az oral history lelkes művelője appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

A költészet napja mindig megihleti a közösséget így 2025. április 11.-re József Attila költőnk és a csoport tagjai által írt saját verseikkel készülnek a jeles napra.

The post Szépírók Összejövetele appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

A programon egyesületünk tagjai vettek részt, akik közel 30 éve mozgató rugói (kovászai) egyesületünknek. Zala Vármegyébe Kehidakustányba érkezett a csoport szeptember 5-én csütörtökön. Először a Deák – Kúria-ba érkezett meg csoportunk, ahol a polgármester úr köszöntője és a bemutatkozás után egy közös játék vette kezdetét. „1808-tól 1854-ig Deák Ferenc az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. A magyar nemzeti emlékezetben „a haza bölcseként” híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a kúriára, ahol többször fogadta a korszak szellemi életének kiemelkedő alakjait.”

Ez után a körültekintés után, megtekintettük a Kehidakustány Termálfürdőt, amely a település infrastruktúráját erősíti. A család számára is jó kikapcsolódási lehetőség, hiszen gyönyörűen kiépített belső tere a gyermekek számára is sok lehetőséget biztosít, valamint meleg termálvize télen is kellemes hőmérséklettel várja az ide látogató gyógyulni kívánó fürdőzőket.

Kis utunk itt még nem ért véget, hiszen következett a Mariska udvar és Tájház:

A tájház épülete tömésfalu, 1900-ban épült, döngölt padlója ma is látható. A lakóház négy osztású, a konyhába belépve az utca felőli oldalon látható a tisztaszoba, az udvar felőli oldalon pedig a lakószoba, a kamra pedig külön bejáratú a lakóház utolsó helyiségeként, ahol a padlásfeljáró is található. Az épület folytatásában egykor kőből épült istálló és pajta is állt, de ennek már csak a romja látható, egyedül a kerekes kút helyreállítása történt meg.

A konyhában található mászókéményes kemence üzemképes, aljában vízmelegítő katlan is látható, de csikótűzhellyel is rendelkeznek. A padláson egykori szabad kéménynek nincs nyoma, a ház már eredetileg is mászókéményesnek épülhetett.

A Tájházzal szemben található, funkciójában összekapcsoló Mariska udvar. Szellemében a falu hagyományainak aktív megélésének helyszíne a mindennapokban. Fő célja, az idősebb korosztály visszaemlékezései alapján, a helyi szokások felelevenítése az ifjúság bevonásával. Itt a helyi színjátszó csoport műsorát tekinthettük meg.

Jó hangulatban indultunk el Rezibe ahol hagyományos disznótoros vacsora várt bennünket. Cserép Gábor polgármester úr köszöntötte a résztvevőket és elmesélte településük történetét valamint azt hogyan lett a településük látópont. A történet sok évre nyúlt vissza, amikor a helyiek bevonásával közös munkával megtörtént a Laky Demeter Túrista ház rendbetétele. Ez a helyi közösség segítségével jött létre, melynek örömére első körben egy disznó vágást szerveztek meg. Ez a disznótoros lett később a meghatározó és ennek az események a vonalán nőtte ki magát a rendezvény és alakult a hely infrastruktúrája. Itt az ízletes vacsora után kötetlen beszélgetés és játék vette kezdetét. Somogyi László egyesületünk tagja régi idők zenéiből hozott ízelítőt, melyet fel kellett ismerni a játékosoknak egy kis részlet meghallgatása után. Sok nevetés és kacagás kísérte az estét és a régi idők hangulatát is megidéztük.

Másnap reggel újult erővel indultunk útnak méghozzá a Rezi vár felé vette az irányt kis csapatunk. Innen gyönyörű kilátás nyílt a tájra megcsodálhattuk a Sümegi várat. Az utolsó helyszínre indultunk el a várlátogatás után. Zalavárra érkeztünk meg ahol Lucz József polgármester úr kísért minket körbe. Először a 100 éves Zalavári Rózsafüzér Királynéja templomba látogattunk el. A település a templomba épített Betleheméről híres. Ennek történetét hallgathattunk meg hogy készül a falu apraja nagyja a Karácsonyra. A Betlehem építése minden segítő kezet megmozgat, a környező településekről és városokból is járnak megtekinteni a betlehemet, amely több héten keresztül nyitva tart a látogatók számára.

Utazásunk összefoglalásaként csodás két napot töltöttünk el Zala Vármegyében. Hálásak vagyunk vendég látóinknak és kísérőinknek, hogy elmesélték saját jó gyakorlataikat és településeik történetét mellyel közösségeket és értékeket teremtettek saját falujukba. A Nemzeti Művelődési Intézet Kék Látóút Programja kiváló a szakmai eszmecserére valamint egymás megismerésére, támogatására a kulturális programok és értékek megvalósítása terén.

The post KÉK Látóút Programon vettek részt egyesületünk tagjai appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.

A programban a Szépírók tagjai főként saját verseikkel mutatkoznak be, melyek témáját tekintve főként a Tavaszt köszöntik.

Az előadáson a műsort színesíti a 10 éves jubileumát ünneplő BODZA együttes is. Az ünnepi megemlékezés után a közreműködőket és a vendégeket egy szerény vendéglátásra hívjuk meg , amely mindig jó hangulatban zajlik.

The post Szépírók Asztaltársasága appeared first on Ajkai Bányász Hagyományőrző Egyesület.