A Szépírók Asztaltársaság legutóbbi találkozója különleges vendéget látott vendégül: M. Mester Katalint, aki az „A kisemberek sorsán bemutatott történelem” iránti szenvedélyes elkötelezettségével és élvezetes előadásmódjával töltötte meg a Bányász Közösségi Házat. A devecseri származású kutató, pedagógus és helytörténész személyes megszólalásaival érintette meg a hallgatóságot — és bizonyára sokakat arra ösztönöz, hogy jobban figyeljünk a hétköznapi emberek történeteire.

Életút röviden

Katalin 20 éven át tanítóként dolgozott, majd az ajkai városháza kulturális osztályán folytatta munkáját, onnan vonult nyugdíjba. Széles látókörű alkotó: többféle művészeti ágban kipróbálta magát, fest, és tagja az Ajkai Képzőművészeti Egyesületnek. Emellett aktív tagja az ajkai Fekete István Irodalmi Társaságnak is — írásai rendszeresen megjelennek a helyi újságban, és tizenhárom kötete gazdagítja a helytörténeti irodalmat.

Helytörténet és oral history

Katalin munkássága középpontjában a XX. századi eseményeket személyesen átélt emberek történeteinek rögzítése áll. Különös figyelmet fordít arra, hogyan élték meg ezek az eseményeket az egyének és családjaik — gyakran olyan történeteket tár fel, amelyek egyébként elhalnának. Hadifogságban töltött sorsokkal foglalkozó kötete, Mind elvitték a legények elejit, külön fejezetet szentel annak a nehéz feladatnak, hogy azok, akik hazatértek, sokszor hallgatásba burkolóztak, vagy a család nem akart szembenézni a hallottakkal. A kutatóként Katalinnak mégis sikerült megszólaltatnia olyanokat is, akik — mint egyikük megjegyezte — hozzá hasonló figyelmet és törődést ritkán tapasztaltak.

Művészet és kézművesség

A helytörténeti kutatás mellett Katalin kézimunka- és iparművészeti tevékenysége is jelentős: hímez, horgol, és a világjárvány idején, budapesti tartózkodása alatt kezdett el gyöngyfűzéssel foglalkozni. Munkáját a Magyar Kézműves Remek díjjal ismerték el — egy újabb visszaigazolás arra, hogy kreativitása sok területen érvényesül.

Elismerések és kiadványok

Katalin helytörténeti munkásságát a Devecseri Közművelődési Nívódíjjal ismerte el a lakóhelye önkormányzata. Emellett ő írta az Ajka Várossá Válása 60. évfordulója alkalmából kiadott antológia előszavát is. Kutatásai, cikkei és könyvei — többek között Halimbáról és Somlóországról szóló kötetek — értékes forrásai a helytörténeti ismereteknek.

Egy személyes, mosolyt keltő zárás

Az előadás végén Katalin játékos meglepetéssel tette még emlékezetesebbé a találkozót: két szék aljára cukrot ragasztott — aki megtalálta, az egyik könyvét kapta ajándékba. A szerencsés nyertesek dedikált példányokkal távoztak, és még aznap megkezdték az olvasást ígéretük szerint.